Kawasakis Játékunkra érkezett Gábor írása, egy emlékezetes Kawás élményéről.

"Igazából én azt szeretném megosztani veletek, hogy miért is lettem Kawás és miért leszek az mindig :-)

Gyerek korom óta motorozom, kisebb nagyobb gépekkel. Volt egy pár év szünet amikor a főiskolára jártam majd kb 5 évvel ezelőtt újra nem bírtam tovább és motor utána néztem.
Pénzem akkor sem volt túl sok erre a hobbira, de elkezdtem keresgélni, adott volt az összeg adott volt hogy minimum 400 cm3 és adott volt, hogy a lehető legjobb motor. A különböző hirdető oldalak szűrőin keresztül különböző típusok kerültek a szemem elé, de meglepő módon a zzr-ek valahogy mindig bele bele kerültek különböző áron évjáratban stb.. A lényeg, hogy ekkor hasított belém a gondolat, hogy zzr, nem is véletlenül, mert hogy a típus 90-óta őrzi többé kevésbé a formáját, leszámítva a 90-es évek közepén történt némi kis változtatást a karosszérián illetve a blokk finomításán. Az ár egy régebbi motor esetén igen csak elfogadható volt és vehettem egy motort ami 400 cm3 de a formáját tekintve hozzáértőket és nem hozzáértőket is megtéveszthet hogy mekkora 400 vagy 600, évjáratban is csak a hozzáértők tudnak számokat mondani, mivel még a 2006-ban gyártott motorok is hasonló felépítésűek, ez a forma öröknek mondható, ellentétben a suzuki, yamaha, stb motorokkal amiken a régebbi típusok esetén igencsak látszik a koruk.
Mondhatni bejártam az egész országot, több darabot is megnéztem, majd Budán a villanegyedben rátaláltam álmaim motorjára. 1990-es évjárat, az első szériából, fekete ami a kedvenc színem motor és autó esetén, 400 cm3 ami a kis szünet után elégnek is tűnt, tehát minden szempontból ideális motor, valamint nem utolsó szempont hogy a műszaki állapota jó pár évvel fiatalabb társait is megszégyenítő volt.

Megszerettem hazavittem és az elmúlt öt évben nagyon sok boldog órát szerzett nekem és a feleségemnek is akivel együtt szoktunk túrázni, nem beszélve a remek társaságról akiket a sportmotor/zzr fórumon keresztül ismerhettem meg.

A MOTOR, igen így nagybetűkkel, a szívem csücske lett, a szükséges olajcseréken és kopó alkatrészeken kívül szinte semmit nem kellett rá költeni. Idén tavasszal öt év után volt egy nagyobb szervizen Dunaújvárosban, a Quicksteel szervizben, akiket ugyancsak ajánlani tudok minden zzr tulajdonosnak, ott kapott egy nagyobb szervizt a motor (teleszkópolaj és szimeringek cseréje, hengerfej és szelepek felújítása, kuplung ellenőrzés, olaj és olajszűrő csere, vezérműszíj csere). Összességében ez a nagyobb szerviz és a 6000 km-enkénti olajcsere volt összesen amit a motorra szükségesen költeni kellett. Átalakítani lehetett volna a típus-egyezés miatt akár 600-as -ra meg lehetett volna még a fékeken finomítani radiális munkahengerrel, fémfékcsővel, másfajta betétekkel. A fék átalakítások rá is férnek a zzr-ekre, mert szinte tökéletesen kitalált motor, de talán az egyetlen hibájuk, hogy gyárilag a fékek egy kicsit kevesek még a 400-as megállításához is, melyet utcai használatnál nem is annyira veszünk észre, de menjünk csak fel a Hringre egy Kawasaki nap kapcsán és máris észrevesszük, hogy féktávon igencsak odavernek azok akiknek zx-ük vagy újabb típusuk, vagy zzr-ük van kicsit feltuningolt fékekkel.

Ha már a Kawasaki napnál és az élményeknél tartunk akkor szeretném itt megjegyezni, hogy életem legjobb motoros élményeit ezeken a napokon szereztem a Hringen. Ezúton is köszönöm minden kedves szervezőnek a lehetőséget!!! Reméljük még sok ilyen napon vehetünk részt motoros barátaimmal együtt.

Összességében nagyon nagyon meg voltam elégedve a kis 400-as-al minden kilométerét élveztem a vele töltött túráknak, a céltalan gurulásoknak a környéken és természetesen a Kawasaki által szervezett Kawasaki napoknak a hungaroringen.

Hogy miért is beszélek múlt időben… merthogy a motortól megváltam, nem mintha nem lettem volna vele megelégedve, szomorúan is láttam mikor az új tulaj gurult vele tovább az úton hazafele, viszont kinőttem egy kicsit a 400-ast.

Hogy részemről mi mutatja, hogy mennyire jó ez a típus és mennyire szerethető az nem más minthogy szinte biztos az hogy a következő motorom egy zzr600-as vagy egy z750 lesz melyet már komoly erőfeszítésekkel keresek.

KAWASAKI Forever!
A ZZR találkozóról további hozzászólásokat ITT képeket pedig ITT találtok."

Ha tetszett az élménybeszámoló nyomj egy Tetszik-et és oszd meg barátaiddal is.
Ha kedvet kaptál írd meg (blog@kawasaki.hu) a saját Kawás élményedet és már is a Tied egy 25%-os kedvezményt adó Kawasaki Szerviz Kártya.
 

Kawasakis Játékunkra érkezett Kawazoli írása, egy emlékezetes Kawás élményéről.

"Sziasztok. Leírom én is hogy lettem Kawasakis.

2007-ben kezdődött,mikor megláttam az egyik barátom Kawasaki ZX-7R típusú motorját.Addig nagyon suzukis voltam de onnantól nem. Szerelem volt első látásra!
Akkor eldöntöttem hogy nekem is lesz egy ilyen motorom.
2007 áprilisában megláttam egy eladó vasat.Kicsit össze volt törve az eleje,de már akkor is tudtam hogy Ő az enyém lesz. Elmentünk megnézni,megalkudtunk rá és már gurultunk hazafelé igaz még akkor csak futón.

 Ilyen volt

Egy hónap alatt rendbe raktuk, le műszakiztattuk.Azóta vele járom az utakat és egyáltalán nem bántam meg. A legszebb valaha épített SUPERBIKE!!!

Így néz ki most.

2009-ben kapott egy Akrapovic kipufogó rendszert, mert megérdemli.
A fényezését nyárra tervezem, kaptam is egy tervet Martin barátunktól, hogy ő hogyan képzeli ezt el.

Ilyen lesz nyárra.

Ha tetszett az élménybeszámoló nyomj egy Tetszik-et és oszd meg barátaiddal is.
Ha kedvet kaptál írd meg (blog@kawasaki.hu) a saját Kawás élményedet és már is a Tied egy 25%-os kedvezményt adó Kawasaki Szerviz Kártya.

Kawasakis Játékunkra érkezett Amti írása, egy emlékezetes Kawás élményéről.

"Évadzáró
Szinte materializálódott a friss levegő a késő őszi szikrázó napsütésben.
Ezt érezhette a GÉP is, mikor az oxigénben dús molekulák behatoltak robbanóterébe, hogy átadják energiájukat egy nemes cél érdekében. Vidám röfögésébe némi bánat vegyült, mert érezte, hogy idén talán utoljára haraphat bele lágy gumija a piszkosszürke aszfaltcsík maró érdességébe. Hívta a táj, hívta a hegy, hívta a messzeségben feltűnő erdő színtelen kavalkádja.

Gazdájára is átragadt ez a sürgető érzés, mégis kéjes lassúsággal húzta magára felszerelésének minden darabját. Hagyott időt minden mozdulatra, hogy legyen mire emlékeznie a borongós és unalmas téli estéken. Megfontoltan dobta magát a nyeregbe, eligazított minden ráncot a kesztyűn, majd megmarkolta a gázkart és sebességbe tette a gépet. A halk kattanás hatására szinte ordítani kezdtek gondolatai.

Gyerünk barátom, suhanjunk sebesen, emelj az erdők fölé, a felhők közé, repíts a kéklő ég óceánjába, tartson örökké ez az érzés!

A tardosi erdő meztelen fái szégyenlősen vették tudomásul, hogy kilesték titkukat. A sebes patak rohanása is lelassult egy pillanatra, mikor meghallotta a GÉP morajló, dübörgő, energikus hangját. Menj, fuss, rohanj, mert mi türelmesen várunk rád, csobogta elérzékenyülten. 

A pilóta körül megszűnt a világ, teste egybeolvadt a géppel amely vad ritmusban követte a végtelenbe vesző szürke kígyó örült spirálját."

Amti"

Ha tetszett az élménybeszámoló nyomj egy Tetszik-et és oszd meg barátaiddal is.
Ha kedvet kaptál írd meg (blog@kawasaki.hu) a saját Kawás élményedet és már is a Tied egy 25%-os kedvezményt adó Kawasaki Szerviz Kártya.

Kawasakis Játékunkra érkezett Tamás írása, egy emlékezetes Kawás élményéről.

"Hellósztok.

Egy Kawasaki ZRX1200R boldog tulajdonosa vagyok. Szeretnék én is írni egy számomra felejthetetlen élményről.

2000-ben tettem le az A1-es kategóriát és nyüstöltem egy MZ-t majd három évig. Utána úgy hozta a sors, hogy egy darabig nem tudtam venni motort, de végül sikerült két éve lerakni a nagy A-t. Vettem egy Kawasaki ER-5-öt, majd rá egy évre jött a ZRX, motor beszámítással, hitellel.

2010 nyarán sikerült kijutnom a Lime Partyra.
Előtte kivittem a Kawasaki M3-ba a motort, mert voltak kisebb gondjai, karbi szinkronra volt szüksége, utólag kiderült, hogy nagyon régen nyúltak hozzá és egy maréknyi koszt sikerült kiszedni a karburátorból.

Végül sikerült kijutnunk párommal a Hungaroringre. Először jártam ott, így billegtünk a parkolóban, hogy ismerkedjünk a regisztrációs pulttal. Bejutottam a lassú csoportba, életemben nem ragasztottam fel olyan aprólékosan semmit, mint a kategóriámat jelző kis kék háromszöget. Addig nem izgultam, míg nem mi jöttünk, jó volt nézegetni az éppen bent körözgető márkatársakat.
Mikor kijöttek, rajtunk volt a sor. Be is álltam az elsők közt a box-utcába a két korlát közé.

Ekkor kezdtem el gondolkozni, azon, hogy én most mit is keresek itt, csak ezres sportgépek voltak körülöttem, sport kipufogókkal, innen nincs visszaút.
" Atya ég, milyen szinű zászlókat is mondtak? Sárga tuti, hogy volt benne, meg talán kék. De mit jelentenek? Na mindegy majd lassítok, ha látok lengedezni egy párat, csak nincs olyan, ami ezt tiltja."
Szépen kisebb csoportokban elindítottak minket. Úh, most akkor honnan ér véget a box-utca, de amikor már 4-5 ember rongyolt el mellettem, rájöttem. Első körben még ismerkedtem a tempóval, majd a lovak közé csaptam. Egyre jobban ment, mertem jobban dönteni is a motort. Egy-két embert utol is értem, sőt volt olyan, akit le is előztem. Szerintem a GP-ben nem örültek úgy egy vb címnek, mint én akkor, hogy sikerül elmennem egy ER-6 mellett. Azokat nem számoltam, akik leelőztek külső íven, belső íven, kormányon ülve, tankon szendvicset csinálva.

Letereltek minket a pályáról. Barátnőm izgatottan várt, én remegő térdekkel szálltam le. A parkoló korlátjának támaszkodva néztük a gyors csoportot. Kicsit okoskodtam, kommentáltam fülig érő szájjal a körözgetőket. Párom türelmesen hallgatott, és örült neki, hogy ott sétálhatott, ahol az F1 bajnokai is.
Újra mi következtünk. Megbeszéltük barátnőmmel, hogy majd méri az időmet a telefonján.
Na most mindent beleadtam, amit összegyűjtöttem az 5-6 környi tapasztalatomból. Az első kör végén a célegyenesben talán 230-235-el is mentem, ami számomra rekord volt. Meg is lett a vége, kicsit belelógtam egy 8 méterrel a bukótérbe. Na sebaj, majd a következő jobb lesz. Egy narancssárga ZX-10R mögé kerültem. Szinte a végéig versenyeztünk. Így gyorsan eltelt az a 20 perc.
A legjobb időm: 02:50:14 Számomra ez egy két perc alatti eredménynek felelt meg. :)
Kint a parkolóban beszélgetésbe kezdtünk a zx tulajával. Kiderült, hogy nem nagyon merte húzni, mert féltette a motort. Akkor vette és nem akarná hazatolni. Egy óra beszélgetés után kiderült, hogy van közös ismerősünk egy 636-os személyében. Közben sétálgattunk nézegettük a rengeteg motort. Elbúcsúztunk.

Következő napokban csak erről a néhány órácskáról tudtam mindenkivel beszélgetni. Azokkal is, akiket nem is érdekelt.
Azóta még több ezer kilométert tettünk együtt a ZRX-el napsütésben, esőben, fagyban.
Köszönöm a motorgyártóknak, hogy ilyen élményekben lehet részem, részünk.

Üdv.: Tamás"

Ha tetszett az élménybeszámoló nyomj egy Tetszik-et és oszd meg barátaiddal is.
Ha kedvet kaptál írd meg (blog@kawasaki.hu) a saját Kawás élményedet és már is a Tied egy 25%-os kedvezményt adó Kawasaki Szerviz Kártya.

Kawasakis Játékunkra érkezett Kawiman írása, egy emlékezetes Kawás élményéről.

"Hogyan kezdődött?
1997 május. Éppen sajgó tagjaimat ápolgatom és a frontális ütközés következtében összegyűrődött FZR-t próbálom lelki szemeimmel újjáépíteni. Szinte lehetetlen feladat... Mindenesetre örülök, megúsztam; ha a megengedett sebességet ott és akkor túllépem...jobb nem belegondolni.

De van-e élet a halál után? Csaba kolléga szerint az élet csak egy FZR formájában képzelhető el. Ars poeticája: "Yamaha? Na az motor... a Kawasakit felejtsd el: csörög-csattog-villámlik, nem megy két métert sem" A kórus visszhangozza szavait.  De aztán mégis kiböki: "Tudok egy enyhén törött Kawát, eladót, olcsón... megveszed, kipofozod, eladod, aztán jöhet az FZR1000".

A terv kitűnő, a találka létrejön, tetszik a masina - talán túlságosan is. Már-már teljesen elcsábulok, hiszen a Hungaroring parkolójában mennyit nézegettük azt a slickgumis ZXR-t. De elhessegetem a gondolatokat, hiszen ez csak szemfényvesztés lehet... a cukormáz alatt bizonyosan széthulló alkatrészek járják haláltáncukat...

Azután némi várakozás, adminisztráció és máris a garázsban áll a Kawa, noha még idomtalanul. A nyeregbe szállva hihetetlen érzés fog el, amit addig egyetlen sportmotoromnál sem éreztem: mintha rám öntötték volna. 

Minden, még a legapróbb kis részletek is úgy vannak megrajzolva, mint amilyennek megálmodtam. Amint az indítógombra bökvén a motor érces hanggal felbőgött és együtt megtettük az első métereket, végleg eldőlt a sorsunk.

Ennek idestova majd' 14 éve...azóta évek és motorok jöttek és mentek, de a zöld-fehér-kék masina maradt. Sok tízezer közös kilométer és még több öröm köt ehhez a vén hűséges csatalóhoz, az első Kawámhoz.

És a történet folytatódik..."

Ha tetszett az élménybeszámoló nyomj egy Tetszik-et és oszd meg barátaiddal is.
Ha kedvet kaptál írd meg (blog@kawasaki.hu) a saját Kawás élményedet és már is a Tied egy 25%-os kedvezményt adó Kawasaki Szerviz Kártya.